Siessen, mert már csak 4 nap közül választhat szállítási időpontot!

Idén is van még szép fánk, de az időpontok gyorsan fogynak,
ezért december 16-án 12:00-kor LEZÁRJUK a rendelést az idei évre

  • A megrendelés menete csak 3 lépés

  • 1. Fenyőfa kiválasztása

    Óriási választék, kedvező fenyő árak, kifogástalan minőség, több méret

  • 2. Megrendelés

    Adja meg számlázási és szállítási címét

  • 3. Véglegesítés

    Ellenőrizze az adatokat és készen is vagyunk!

Hogyan terjedt el a karácsonyfa?

A karácsonyfa hagyományának kialakulása a XVI-XVII. századi Baden, Elzász és a Rajna felső szakaszának vidékéhez kötődik. Ebben az időszakban –  a rendelkezésünkre álló adatok alapján – a városi polgárok és céhtagok egyaránt az erdőkbe vándoroltak, s karácsony alkalmából egy, az ünnepnek megfelelő, a májusfához hasonló szellemiséggel bíró fenyőfa után kutattak, majd kivágták az ideális példányt, s otthonukban felállították azt. Kimondatlan szabályként mindenki tudomásul vette, hogy egy polgár csak egyetlen karácsonyfa kivágására volt jogosult, s ennek mérete nem haladhatta meg a 8 lábat (azaz két és fél métert). Egyből világossá válhat számunkra, hogy miért is ez a mérték számít ma a klasszikus fenyőfa méretének.

Az 1600-as évek környékén a karácsonyfa már díszbeborult, ekkoriban a polgárok ostyával, almával díszítették a fenyőfa gallyait, a gyermekek pedig vízkeresztkor mindezt lerázhatták s elfogyaszthatták. Innen ered a monda is, mely szerint a karácsonyfa díszeit vízkereszt napján kell leszedni, s a fenyő legkésőbb ekkor elhagyja otthonunkat.

1605-ből már származnak olyan iratok is, melyek a szobákban felállított fenyőfőfa jelenlétét emlegetik. Ezeket már színes, papírból készült rózsákkal, cukorral is díszítették a már eddig is jellemző ékek mellett. Innentől kezdve a karácsonyfa állítás hagyománya szinte futótűzként terjedt el az európai világban. Az első írásos említés a gyertyás karácsonyfa kapcsán 1708-ból, Lisolette pfalzi grófnő leveléből származik.

A magyar irodalomban csak igen későn találtak rá a magyar irodalomban. Az első szépirodalmi mű, mely a karácsonyfa mivoltával kapcsolatban 

nyilatkozást tett Jókai Mór nevéhez és „A koldus gyermek” című karácsonyi elbeszéléshez kötődik.

Magyarországot illetően a karácsonyfa, mint ünnepi jelkép az 1848-49-es szabadságharc idejében vetette meg lábát. A korábbi időszakokban ugyanis még a jómódú arisztokrata családok otthonában sem volt jellemző az ilyen jellegű ünnepi pompa.

Ami azonban biztos, hogy a karácsonyi fenyőfa felállítása igen régre nyúlik vissza, s az évek alapján az ünnep jellege sokat változott. Egy azonban biztos, mostanra már nincs karácsony karácsonyfa nélkül!

 

2015-11-18 15:30